Augusztus 20. - Magyarország legrégebbi nemzeti ünnepe

Történelmi háttér

Bár augusztus 20-a legrégebbi nemzeti ünnepe Magyarországnak, ehhez a naphoz a történelem során több jelentés is társult. Ma Magyarország államalapításának napjaként tartják számon. Eredete Magyarország első királyára és államalapítójára, Szent Istvánra vezethető vissza, aki uralkodása alatt az országot európai keresztény országgá alakította az országot.

Augusztus 20-át először 1092-ben ünnepelték. László király ezen a napon avatta szentté István királyt, és ezzel együtt ezt a napot szent nappá nyilvánította. Míg a történelem szele elnyomta a nap nyílt megünneplését az oszmán megszállás alatt, Mária Terézia a 18. században újra bevezette. A következő évtizedekben szintén változott az ünnepnap szerepe, majd a keleti blokk összeomlása után vallási és népi hagyományaival együtt az államalapítás napjaként ünnepeljük napjainkban is.

Az ünnephez kapcsolódó szokások és rendezvények

Augusztus 20. vitathatatlanul a magyar függetlenség jelképévé vált. A hivatalos ünnepség a nemzeti lobogó ünnepélyes felvonásával kezdődik a Kossuth téren; ezt követi Magyarország tortájának bemutatása és az állami kitüntetések átadása a legkiválóbb polgárainknak. A Szent Jobb (Szent István mumifikálódott jobb keze) tiszteletére szervezett körmenet is évtizedes hagyomány. A nap legismertebb eseménye, a naplemente utáni látványos tűzijáték, ami már 1927 óta része az ünnepségeknek. Az ország szinte minden részén tartanak ünnepségeket, amelyeket este tűzijátékkal koronáznak meg, de a legnagyobb a budapesti, amelyet a Dunáról lőnek fel, és ahol minden évben hatalmas tömegek gyűlnek össze a folyó partján.

Budapesttől mintegy 70 km-re, Székesfehérváron megelevenedik a történelem. Eredetileg Szent László a Királyok Városaként is ismert városban avatta szentté I. Istvánt. Itt őrizték a magyar koronázási jelvényeket, a kincstárat, a levéltárat, itt tartotta a király az országos törvényhozási napot, és csak a Fehérváron megkoronázott király lehetett az ország törvényes uralkodója. A Székesfehérvári Királyi Napok, a Szent István ünnepe köré szervezett többnapos művészeti fesztivál a város legfontosabb rendezvénye. Ekkor rendezik meg a már több mint két évtizedes hagyománnyal bíró Néptáncfesztivált is.

Ehhez a naphoz vallási és népszokások is kapcsolódnak. A katolikusok Magyarország első védőszentjének, Szent István napját ünneplik – ezért ezen a napon országszerte miséket tartanak. Az Új Kenyér ünnepét is augusztus 20-án tartják: a frissen sült kenyér megáldása és felszeletelése széles körben elterjedt szertartás az országban, sőt, még a határon túl, Erdélyben is. Hagyományosan a nyár végén, a gabona betakarítása után ezen a napon sütötték meg az első kenyeret az új búzából. A kerek kenyeret a nemzeti színekben pompázó szalaggal díszítik, és az áldás is része a szertartásnak.

Debrecenben 1966 óta meg augusztus végén a Virágkarnevált. A fő felvonulás augusztus 20-án van, amikor több százezer virágból készült hatalmas virágkompozíciókat mutatnak be magyar és külföldi táncosok és hagyományőrző csoportok kíséretében Debrecen utcáin. A várostól nem messze, a világörökség részét képező hortobágyi kilenclyukú hídon rendezik meg a Hídivásárt, ahol minden hagyományos mesterség képviselteti magát.

Mivel Augusztus 20. munkaszüneti nap és gyakran hétköznapra esik, a magyarok a nyár végén még egy utolsó nagy kirándulást, rövid vagy hosszú nyaralást szerveznek, hogy megünnepeljék az ország legnagyobb ünnepét, és még egyszer utoljára kipihenjék magukat az ősz kezdete előtt.