2023-05-17
Természetünk védelme világszerte közös felelősségünk, ezért a három legnagyobb magyar környezetvédelmi civil szervezet, köztük a WWF is, nyilvános kezdeményezéssel létrehozta a Magyar Természet Napját, amelyet május 22-én ünnepelünk. Másrészt ezen a napon mutatják be az Év madarát, az Év hüllőjét és kétéltűjét, valamint az Év pillangóját, hogy az emberek figyelmét felhívják Magyarország természeti értékeire.
Magyarországon 2014 óta május 22-én tartják a Magyar Természet Napját, amely a ország természeti értékeinek fontosságára hívja fel a figyelmet. Ez a nap egyben a egyben a Bidoverzitás Világnapja is, amelyet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) és a WWF Magyarország indított el.
Magyarország lenyűgöző természeti értékekkel rendelkezik, melyet az is bizonyít, hogy három terület is rendelkezik a védett területek számára adható legmagasabb európai elismeréssel, az Európa Diplomával. A jelenleg 29 országra kiterjedő, 73 diplomás területet felsorakoztató összeurópai természeti értéklistán 3 magyarországi terület található.
Egyikük a Tihanyi-félsziget vulkanikus képződményei, az egykori tűzhányóműködésre utaló, szárazföldünkön ritka forráskúpjaival és gejzírmezőjével 1952-ben lett az ország első tájvédelmi körzete, 1997-től a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része és 2003-ban nyerte el a diplomát. Másodikként a 8 millió éves mocsári ciprus megkövesedett maradványai Ipolytarnócon, amely 1995-ben kapta meg az elismerő címet. Itt 20 millió éve egy vulkánkitörés elpusztította az akkori növény-és állatvilágot, de egyben konzerválta is a régmúlt idők beszédes emlékeit. Európában egyedülálló módon, pillanatfelvételként megőrződtek az akkori fövenyes, iszapos folyóparton sétáló, csúszkáló állatok (ragadozók, madarak, orrszarvúak, kis patások) lábnyomai, dagonyáik mélyedései, sőt még az akkor hullott esőcseppek nyomai is. A kőzetekbe zárt levéllenyomatok, kövült fatörzsek segítségével lehet visszaidézni a régmúlt vegetációját.
A Szénások a Budai-hegységben tett túrák kedvelt célpontjai, melyek egy részén az Országos Kéktúra is áthalad. Az alapkőzete dolomit, de nemcsak geológiája és felszínformái miatt fontos a terület: sziklagyepein, különösen a Kis- és a Nagy-Szénás lankáin fordul elő a világon egyedülálló pilisi len. A Nagykovácsi szomszédságában található Szénás-hegycsoport ugyancsak 1995-ben kapta meg az Európa Diplomát és a vele együtt járó védettséget.
Ezen a napon emellett a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 1979-ben indította el az év madara, később évenkénti váltásban az év hüllője, illetve kétéltűje, legutoljára pedig az év lepkéje szavazásokat. Az akciósorozat célja, hogy a felhívja a figyelmet a magyarországi természeti értékekre.A tavaly megtartott szakmai, illetve közönségszavazások alapján 2023-ban az év madara a barkóscinege (Panurus biarmicus), az év hüllője az alpesi gőte (Ichtyosaura alpestris korábban Triturus alpestris), az év lepkéje pedig a fecskefarkú pillangó (Papilio machaon) lett.
Fotó: Zoltán Orbán (MME)
A barkós cinegék jelenlétére elsőként leggyakrabban jellegzetes, „csilingelő” csapatösszetartó hangjuk utal, ami a sűrű nádasokban segíti az egyedek közti kapcsolattartást. A barkóscinege egész életét a természetes és a mesterséges halastavak, mocsarak, árterek, egyéb vízállások nádas-gyékényes növényzetében tölti. Fészeképítési sajátossága miatt különösen kedveli a kiterjedt, akár több kilométer széles nád- és gyékényszegélyeket, ahol a védett (nem aratott) belső részeken vagy a keskenylevelű gyékényesből kiálló több éves avasnád-foltokat talál.
Az év kétéltűjét, illetve hüllőjét nem lakossági szavazás, hanem az MME Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya választja meg 2012 óta. A magyarországi középhegységek hűvös, csapadékos mikroklímájú élőhelyeinek kisebb tavaiban, tócsáiban szigetszerűen előforduló alpesi gőte az egyik legritkább kétéltű faj. Védett, természetvédelmi értéke 100 ezer forint. Általában március végén, április első felében bújik elő telelőhelyéről és szinte azonnal a petézőhelyre vonul.
Az első év lepkéje címet az egyik legikonikusabb magyarországi nappali lepkefaj nyerte. A fecskefarkú pillangó világszerte, igen széles körben elterjedt faj, majdnem az egész északi féltekét benépesíti. Magyarországon a hegy- és dombvidékeken gyakoribb. Három nemzedéke áprilistól – melegebb években már márciustól – repül egészen szeptemberig.
Fotó: Ádám Gór (MME)
Védett, természetvédelmi értéke 10 ezer forint és a Vörös Könyvben szereplő faj. Március végén, április elején az első nagyobb melegek beköszöntekor kezd repülni, ezért az utóbbi évek kései hideg vagy akár fagyos napjai és az intenzív vegyszerhasználat miatt bizonyos területeken igencsak megfogyatkozott.
Ha szeretnél többet tudni ezekről a területekről vagy megfigyelni az állatokat, csatlakozz néhány túracsoporthoz vagy kövesd a fent említett alapítványok híreit.
Források: Magyar természet, Csodálatos Magyarország, Qubit , A kövek mesélnek
