2023-08-30
Magyarország hivatalos nyelve összetett és egyedi, az Európai Unió 24 hivatalos nyelve között van. Annak ellenére, hogy az ország Közép-Európában fekszik, az ott élők beszéde nem hasonlít a szomszédos országokban beszélt nyelvekre. A Finn-Ugor nyelvcsalád tagja, és bár a történelem során számos nemzet nyelvei hatottak rá, valójában a szomszédos közép-európai nyelvek egyik nyelv sem hasonlít a magyar nyelvre. De mégis mi teszi a magyar nyelvet olyan különlegessé?
Bárki, aki magyarul tanul, őszintén megmondhatja, hogy ez az egyik legnagyobb kihívást jelentő nyelv. Bár a vélemények eltérőek, abban mindenki egyetért, hogy a 26 esetnek és a számos összetett szabálynak köszönhetően a top 10 legnehezebb nyelvek között van. Magyarországon körülbelül 10 millió ember beszéli a magyar nyelvet, de a határon túl is jelentős számú (kb. 5 millió) magyarul beszélő van.
Az egyik legszembetűnőbb különbség a magyar és a többi európai nyelv között, hogy ha Magyarországon bemutatkozunk, a vezetéknevedet mindig a keresztnév követi, tehát Sára Kovács helyett Kovács Sára a helyes sorrend. Ez néhány ide látogatót meglephet; de amikor valakivel vagy valakiről beszélgetünk, a magyar nyelvben is a keresztnevével hivatkozunk a másik emberre.
A magyar nyelv latin betűs ábécét használ, ami összesen 44 betűből áll, ami az angol 26 betűs ábécéhez képest akár már túlzásnak tűnhet. Ha azonban egyszer sikerült megtanulni az egyes betűk helyes kiejtését, készen is állsz a magyar társalgásra. A magyar kiejtés ugyanis többnyire az írást tükrözi, azaz ugyanúgy ejtjük ki a hangokat, mint ahogyan leírjuk. Emellett elég sok összetett mássalhangzót is tartalmaz az ábécé, ami azt jelenti, hogy két vagy három betű kombinációját használjuk bizonyos hangok jelölésére. Kellően összezavarodtál? Vegyük például a „dzs” betűt, amelyet az angol szerinti „j”-nek ejtünk, vagy az „sz”-t, amely az angol „s”-nek felel meg.
Az angol nyelv öt magánhangzója csekélynek tűnik a magyar nyelv 14 magánhangzója mellett. Az alapvető „a, e, i, o, u” magánhangzók mellett a magyar nyelv további 9 variációt is tartalmaz: á, é, í, ó, ö, ő, ú, ü, ű – ezek közül néhányat nem támogat sok betűtípus, ami a szép betűket kereső magyar grafikusok számára sokszor gondot jelent. Mindegyik magánhangzó kiejtése kissé eltérő, és teljesen megváltoztathatja egy-egy szó jelentését.
A magyar nyelv agglutináló (ragasztó) nyelv, vagyis egy szóhoz különböző nyelvtani összetevők – például toldalékok és képzők – adhatók hozzá, hogy növeljék a szó hosszát (és megváltoztassák a jelentését). Ennek köszönhetően a múltban több mint 100 betűs szavak is keletkeztek, bár minél hosszabb egy szó, annál inkább veszítheti el a jelentését. Ennek ellenére még manapság is vannak olyan szavak, amelyek 20 betűnél hosszabbak.
A szavakhoz ragasztott toldalékok, ragok és képzők több változatban léteznek, (pl. in the house – “házban”, in the pool – “medencében”), amelyek használata a magánhangzó-harmónia szabálya szerint történik. Az, hogy melyik változatát használjuk egy utótagnak, attól függ, hogy milyen magánhangzók vannak a szóban, amelyhez az utótagot ragasztjuk/hozzáadjuk. Hogy tetézzük a nehézséget egynél több utótagot is hozzá lehet adni ugyanahhoz az alapszóhoz, hogy különböző nyelvtani funkciókat fejezzenek ki egyszerre. Ez a legtöbb magyar nyelvtanulónak nagy fejtörést okoz, hiszen így minden magyar szó rengeteg alakban létezik, ahelyett, hogy egy szónak lenne egy egyes és egy többes számú alakja.
Amikor magyarul állítunk össze egy mondatot, a szórendet illetően számos lehetőségünk van. Bár a szórend rugalmas, mégsem teljesen szabad – itt is vannak szabályok arra vonatkozóan, hogyan kell a szavakat elrendezni. Ez többnyire a mondanivaló hangsúlyozásától függ.
Lehet, hogy azok közé tartozol, akik a diaszpóra közösségében vagy családjában gyakorolhatják vagy tanulhatják a nyelvet, más ösztöndíjasoknak pedig lehetőségük van magyarul tanulni Magyarországon.
„Amikor diákként Magyarországra érkeztem, már ismertem néhány szokást, de sajnos magyarul egyáltalán nem tudtam beszélni. Mindig is nagyon szép nyelvnek tartottam, beleszerettem a hangzásába, és alig vártam, hogy megtanuljam én is. Nagyon jól emlékszem, amikor felszálltam a repülőre Budapestre menet, az volt a gondolatom, hogy ” Visszafelé biztosan magyarul fogok beszélni a stewardessekkel”, és ez a gondolat nem hagyott nyugodni.
A nyelviskolai tanárom nagyon profi és a megfelelő pillanatokban szigorú volt, ez segített abban, hogy egy év alatt könnyedén megtanuljam a nyelvet középszinten, majd sikeresen letegyek minden vizsgát és bejussak az egyetemre, ahol magyarul tanulhatok. Nem tapasztaltam túl sok nehézséget, mert volt egy célom, és magabiztosan mentem neki, hogy teljesítsem azt. Nem mondhatom, hogy a magyar könnyű nyelv, sőt, a nyelvtannal még mindig vannak problémáim, de bárhol nagyon magabiztos vagyok, amikor emberekhez beszélek, és tudom, hogy meg fognak érteni!
De a legfontosabb szerintem az, hogy tűzz ki magad elé egy célt és hajrá! Akkor még a leghihetetlenebb és legtávolabbi álmok is valóra válnak!” (Vlada Volkova)
„Bár a magyar nyelvet már ismertem, mert neveltetésem során folyamatosan hallottam, de szépségét és összetettségét csak akkor fogtam fel teljesen, amikor intenzív nyelvórákon vettem részt, és mindennap beszéltem a magyarokkal. Az első pár hét nagyon nehéz volt, de amint túlléptem azon az érzésen, hogy semmit sem tudok vagy értek, és elkezdtem valóban úgy gondolkodni, mint egy magyar, a nyelv és a kultúra iránti szeretetem megtízszereződött.
A Balassi Intézet egyetemi előkészítő tanfolyamán vettem részt, amit nem tudok eléggé ajánlani. Nemcsak a legmagasabb színvonalú tanításban részesültem, hanem valóban azt tapasztaltam, hogy a tanárok azt akarták, hogy minél több szempontból boldoguljon az ember. Ha nem lett volna ez a tanfolyam és a számtalan ember által befektetett energia, nem tudtam volna olyan gyorsan elérni a nyelvi céljaimat, mint ahogyan elértem.
Azt tanácsolom, hogy tanuljátok a nyelvtant, beszéljetek még akkor is, ha esetleg bután hangzik, és gondolkodjatok, beszéljetek és lélegezzetek a „magyar” agyatokkal!” (Tamas Kenneth Tottszer)
