200 éve született Petőfi Sándor, a forradalmi költő

Magyarországon I. Ferenc és V. Ferdinánd király uralkodása idején az udvar abszolutisztikus törekvései komoly ellenállást váltottak ki. Az 1848–49-es szabadságharcot két évtized politikai építkezés előzte meg, ahol érdemi változást ugyan nem sikerült elérni, arra viszont jó lehetőség volt, hogy a forradalom későbbi vezéralakjai (Batthyány Lajos, Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Széchenyi István, Szemere Bertalan, Eötvös József és mások) kidolgozhassák politikai tervüket.

A rendi országgyűlések kereteiből aztán a párizsi és a bécsi forradalmak híre, és Kossuth Lajos beszéde lendítette ki a Márciusi Ifjakat. Kossuth beszédében az ellenzék követeléseit összegezte: független magyar bank felállítását, a honvédelmi rendszer átalakítását, jobbágyfelszabadítást, közteherviselést, népképviseleti parlamentet és magyar független felelős nemzeti kormányt.

A bécsi forradalom kitörése után felgyorsultak az események. A pesti Ellenzéki Kör megfogalmazta a 12 pontot, a Márciusi Ifjak március 15-én egyetemekre, a Nemzeti Színház elé, majd a Landerer és Heckenast nyomdába mentek, hogy minél több emberhez eljuttassák követeléseiket. A forradalom nagy lendületet vett, áprilisban lezajlottak az első népképviseleti országgyűlési választások, és megalakulhatott a Batthyány-kormány. Pár hónap elteltével azonban az osztrák udvar vissza kívánta állítani teljhatalmát, amit 1849-re, az orosz cár segítségével ért el.

1867-ben a kiegyezés keretében intézményesítették a két birodalomfél perszonáluniónál szorosabb kapcsolatát: megszületett az Osztrák–Magyar Monarchia.

A 12 pont mellett egy ikonikus vers is meghatározta akkor a forradalmi közhangulatot. Petőfi Sándor a felkelés egyik központi alakjaként írta meg a „Talpra Magyar” című versét, amely az események himnuszává vált. A legenda szerint a verset a Magyar Nemzeti Múzeum lépcsőjén olvasta fel hangosan az összegyűlt tömegnek, akik a végén már a refrént együtt harsogták a költővel.

Soma Orlai Petrich – Historical Exhibition of the Hungarian National Museum Guide, 18th and 19th centuries, ISBN 963-208-743-7, p. 49. (Magyar Digitális Múzeumi Könyvtár

Petőfi költészetére nagy hatással volt a népköltészet. Nála jelenik meg először a családi líra, tájköltészetében pedig a Puszta, a magyar Alföld. Közérthetően, egyszerűen szól mindenkihez, a nép nyelvét beemeli az irodalomba.

Egyik leghíresebb műve az 1845-ben írt János vitéz című, huszonhét fejezetből álló verse, amely Kukorica Jancsi és Iluska iránti szerelmének történetét meséli el.

Petőfi gyakran választotta versei témájául a szerelmet és a forradalmat. Ez utóbbi lett az alapja az őt körülvevő legendának. Ahogyan ő maga írta jól ismert „Szabadság, szerelem!” című versében:

Szabadság, szerelem!

E kettő kell nekem.

Szerelmemért föláldozom

Az életet,

Szabadságért föláldozom

Szerelmemet.

Pest, 1847. január 1.

Petőfi az 1849. július 31-i segesvári csata során tűnt el, és feltételezhetően a harcokban halt meg, bár holttestét soha nem találták meg.

Petőfi ma

Petőfi 200 évvel ezelőtt született, de népszerűsége azóta sem csökkent Magyarországon. Az 1954-ben megalapított Petőfi Irodalmi Múzeum feladata az irodalmi emlékek gyűjtése, megőrzése, feldolgozása, kiadása és kiállítása. Az állandó Petőfi-kiállítás és az időszaki kiállítások mellett a múzeum számos programot kínál: irodalmi beszélgetéseket, felolvasásokat, könyvbemutatókat, kerekasztal-beszélgetéseket, nyári koncerteket, színházi előadásokat.

A 2022-2023-as Petőfi Sándor-emlékévben Magyarország bicentenáriumi programokkal, vidéki múzeumokkal, irodalmi emlékházak és emlékhelyek kialakításával ünnepli Petőfi Sándor örökségét. A Petőfi Múzeumban új állandó kiállítás az íróról „Költő lenni vagy nem lenni” címmel, már látogatható.

Források: