Először is, tisztázzuk a jelentéseket! Mi a különbség a botanikus kertek és az arborétumok között?

A botanikus kertek magyar elnevezése a füvészkert, ami gyógynövénykertet is jelent, és eredetileg az orvostanhallgatók vagy papok számára nyújtott segítséget a gyógynövények ültetéséhez, valamint ezen gyógynövények tulajdonságainak megismeréséhez. A botanikus kertek fő jellemzője tehát az, hogy szabadtéri és általában üvegházi növények gyűjteményével is rendelkeznek, amelyek nemcsak megtekinthetők és látogathatók, hanem tudományos és oktatási célokat is szolgálnak. Egy arborétum ezzel szemben fás növényekkel rendelkezik, és inkább hasonlít egy erdőre, mint egy szép megjelenésű kertre, de némelyikük kialakítása olyan, mint egy park.

Közös azonban mindkettőben, hogy nagy hangsúlyt fektetnek a biológiai sokféleség megőrzésére és a veszélyeztetett, ritka fajok védelmére és szaporítására. Itt olvashatsz 6, különböző egyetemek által fenntartott botanikus kertről.

Debreceni Egyetem Botanikus Kert

Mikor érdemes látogatni: egész évben látványos.

A 17 hektáros botanikus kert közel 200 éves múltra tekint vissza, és 1928 óta van a jelenlegi helyén. Európában is elismert gyűjteménye mintegy 5000 különböző növényfajból áll. A kert egyik legszebb része a tó, ahol nyáron tavirózsák és nupharák virágoznak. A háromhajós üvegházblokk kaktuszgyűjteménye 1300 kaktuszfajt rejt. A kertet 1976-ban természetvédelmi területté nyilvánították.

A Szent István Egyetem Gödöllői Botanikus Kertje

Mikor érdemes látogatni: a legszebb tavasszal, a magnóliák virágzásakor, vagy júniusban, a levendulák virágzása idején.

Ez Magyarország első agro-botanikus kertje, több mint 1400 hazai és külföldi, különböző kontinensekről származó növényt ültettek be, és a gazdasági növények száma is igen jelentős. A 15 különböző gyűjteménye mérsékelt égövi bambuszokkal, színes magnóliákkal, vadrózsákkal az ország leggazdagabb gyűjteményei közé tartozik. A kert közepén álló öreg vadkörtefa 2013-ban az Év fája magyarországi verseny győztese, 2014-ben pedig az Év fája európai verseny ezüstérmese lett! A kert 2008 óta természetvédelmi terület.

Eötvös Loránd Tudományegyetem Botanikus Kert ( ELTE Füvészkert)

Mikor érdemes látogatni: a népszerű Sakura Fesztivált áprilisban, a japán cseresznyevirágzás idején tartják, de a botanikus kert máskor is nagyon látványos, például a Halloween, a Trópusi, a Füge vagy a Paradicsom Napokon.

A Nagyszombaton alapított, majd Budára áthelyezett botanikus kert a 18. században a Magyar Királyság első botanikus kertje volt. A II. világháború idején elpusztult, de néhány Ginko Biloba fa megmaradt, amelyek ma már több mint 150 évesek.  A Füvészkert Budapest egyik kedvelt helye, és Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című regénye révén vált még ismertebbé, amikor a botanikus kert régi pálmaháza a főhős, Nemecsek Ernő és barátai számára búvóhelyet biztosított.

A kert talán legfőbb látványossága az ország első Viktória-háza, amelyben egy nagy vizes medence található. Ez az otthona a trópusi pusi, különösen szép Victoria amazonica és rokona, a paraguayi óriás tavirózsának (Victoria cruziana). 2010-ben nagyszabású fejlesztések kezdődtek a kertben, és az ausztrál mediterrán térségből származó 200 faj gyűjteménye számára megépült az Ausztrália Háza.

Egyetemi Élő Növénygyűjtemény

Mikor érdemes látogatni: a legszebb talán márciusban, amikor a krókusz nyílik, vagy májusban és júniusban, amikor a lonc virágzik.

Az egyetem a botanikus kertet “élő művészetként” emlegeti. A kert 110 éves múltra tekint vissza, és 1926 óta segíti az erdészeti oktatást. Bemutatja a magyar erdei növényvilágot, valamint élettani és genealógiai kísérletek helyszínéül is szolgál. A 17 hektáros kert kiemelkedő növényei közé tartoznak az óriás mamutfenyők, az örökzöld mamutfenyők és a kínai mamutfenyők. A kert 1978 óta természetvédelmi terület, és ingyenesen látogatható.

Pécsi Tudományegyetem Botanikus Kert

Mikor érdemes látogatni: Az üvegház és a sziklakert télálló kaktuszfajokkal van beültetve.

Az eredeti botanikus kertet 1912-ben hozták létre a jezsuita gimnázium szakemberei. Parkját 1952-ben alakították ki, és a mai napig a város egyik legszebb látnivalója. A 6,8 hektáros gyűjteményt a Pécsi Tudományegyetem gondozza, és közel 8000 növény- és mintegy 66 állatfajt tartalmaz. A botanikus kert meredek kialakítása miatt  különböző teraszokkal segítik, hogy sétálni lehessen rajta, amelyek különösen mediterrán hangulatot kölcsönöznek a helynek.

Szegedi Tudományegyetem Botanikus Kert

Mikor érdemes látogatni: A júliusi Lótusz Napok nagyon ajánlott, ilyenkor láthatjuk a lótusz virágzását, ami csodálatos élmény.

Amikor 1922-ben a kolozsvári egyetem Szegedre költözött, a város lakossága egy 28 hektáros mezőgazdasági területet adományozott az egyetemnek a botanikus kert létrehozására. Az Óföldeák-Gencsháton lévő Návay-kastély tavából 1932-ben érkeztek a lótusznövények, amelyek ma is a kert egyik fő látványosságát jelentik. Közép-Európában ez az egyetlen kert, ahol az indiai lótusz látható, amely virágzásakor 1200 négyzetméternyi területet borít be a tóból, így biztosan felejthetetlen élményt nyújt.

A kert több mint 40 védett fajt mutat be, amelyek közül néhány csak Magyarországon található meg. Ez volt az első botanikus kert, amely környezeti nevelési foglalkozásokat tartott a gyerekeknek. Az üvegházakban számos egzotikus növényt láthatunk, ahol azt is megtudhatjuk, hogyan alkalmazkodtak a növények a trópusi éghajlathoz. Megcsodálhatjuk az orchideákat, és láthatunk banánfákat, kávénövényeket, sőt húsevő növényeket is! A kertben gazdag madár- és rovarvilág is található, amelyet a Madárbarát- és Pillangóbarát kertben, valamint a Méhészeti kiállításon lehet megtekinteni.

Ezeket a kerteket mindenképpen érdemes meglátogatni magyarországi tanulmányaid során. Ne felejtsd el magaddal hozni a diákigazolványodat, hogy kedvezményes vagy ingyenes jegyet kapj!