Magyarországon több mint 21 ezer km hosszú jelzett túraútvonal-hálózat található, a Kéktúra pedig Európa legrégebbi hosszútávú útvonalai közé tartozik (1938-ban létesült). A Magyar Természetjáró Szövetség 1930-ban határozta meg az egész országot átszelő Kéktúra útvonalának nyomvonalát és irányát. Az útvonal megjelölése lassan haladt, és a II. világháború félbeszakította, így az túravonal egyötöde jelöletlenül maradt. Végleges hosszát az 1989-es politikai változások után érte el, amikor az államhatáron lévő nyugati túraútvonal (Írott-kő) bejárhatóvá vált.

A Kéktúra országos hírnévre a Rockenbauer Pál által 1979-ben forgatott legendás dokumentumfilm-sorozat (Másfélmillió lépés Magyarországon) révén tett szert. A Magyar Televízió 10 fős stábja 77 nap alatt teljesítette az 1124 km hosszú utat keletről nyugatra, és az út során forgatták le a 14 részes film alapanyagát, amely népszerűvé tette a magyarok körében az ösvényt. Most is évről évre egyre ismertebbé válik, évente több mint 15 ezer túrázó vág neki az útnak. Az Országos Kéktúra útvonalát a National Geographic 2020-ban a világ 25 ajánlott túrája közé sorolta.

 

Általában a kéktúrázás többet jelent, mint az ország többnyire északi részén elterülő hegyekben való gyaloglást. Bár a Kéktúra a legismertebb útvonal, létezik az Országos Kékkör, amely a klasszikus mellett 2 másik önálló, összefüggő útvonalból áll: A Rockenbauer Pál Dunántúli Kéktúra és az Alföldi Kéktúra. Az ösvény különleges egységei azok a szakaszok, amelyek a Kőszegi-hegységből indulnak, a Kisalföldön át a Balatonra és a fővárosba érnek, majd a Mátra hegységben a Bükk-hegységen át folytatódnak, végül a Zempléni-hegységben fejeződnek be.

Az Országos Kéktúra teljes hossza a legutóbbi, 2020-ban végzett GPS-felmérés szerint 1168,2 km, a teljes útvonalon nyugat-keleti irányban összesen 30 213 méter szintemelkedés tapasztalható. A kb. 344 órás gyalogtúrát igénylő útvonal 27 különböző szintű és különböző tájakat bemutató szakaszból áll, és 151 bélyegzőt találunk rajta.

Az útvonal teljesítése és a túrázás mindenki számára bármikor ingyenes, korhatár és tagság nélkül. Csak a 6 éves korú gyermekek kaphatnak hivatalos igazolást. Nincs határidő, és a saját döntésed, hogy mikor és melyik szakaszt teljesíted. Az egyetlen feltétel, hogy a tanösvényt túrázva, azaz gyalogosan kell teljesíteni.

A tanösvény fenntartója a Magyar Természetjáró Szövetség, és ez egy útvonalkövető túraútvonal, ami azt jelenti, hogy ha A pontból B pontba akarsz eljutni, akkor a fehér alapon kék csíkkal jelölt útvonalat kell követned. Az ösvénynek van egy igazolófüzete (a boltjukban megvásárolható) különböző kiadásokban, és az ellenőrző pontok bélyegzőivel és a dátum beírásával kell igazolnod, hogy teljesítetted a szakasz(ok)at. A hivatalos bélyegzők a túrázás során az ellenőrző ponton egy dobozban vannak. Ha nem tudod használni a bélyegzőket, két hivatalos lehetőséged van az igazolás megszerzésére: (1) készítesz egy szelfit az ellenőrző ponton, vagy (2) elmész a legközelebbi boltba, vasút- vagy buszpályaudvarra, illetve templomokba, és az ő bélyegzőiket használod a hely nevének megjelölésével együtt.

Az alábbi eszközök legyenek nálad a túrafelszerelésed mellett: pecsétfüzet, bélyegzőpárna, tinta és toll. Az egyes szakaszokról itt találsz információkat. Az utad akkor ér véget, ha teljesítetted a teljes útvonalat, és az igazolófüzeted tele van bélyegzőkkel és dátumokkal. Ezáltal elkészül egy szép túranapló, amit elküldhetsz a Magyar Természetjáró Szövetségnek ellenőrzésre, később megkapod az oklevelet a jelvénnyel együtt, és a neved bekerül a hivatalos Kéktúra teljesítők közé.

Szóval, húzd fel a bakancsodat és ragadd meg a hátizsákodat, indulj útnak a Kőszegi-hegységből a Kisalföldön át a Balatonra, majd látogass el a fővárosba. Menj át a Dunán és kiálts Kékestetőn, pihenj meg a Bükkben, és fedezd fel a vadregényes Zemplént. Ha teljesítetted, szólj nekünk!

Források: Országos Kéktúra, National Geographic: Here are the best trips to take in 2020, Kéktúra szakaszok , Wikimedia commons: National Blue Trail Hungary