2021-08-30
Képzeld el, hogy a boldog békeidők századfordulóján élsz az 1800-1900-as évek Európájában, sétálsz a budapesti utcákon miközben nézed az épületeket, amelyek ma már az egyediségét adják a városnak. Meghívunk most egy rövid bóklászásra hogy felfedezzük Budapest történelmének egy szeletét az építészetén keresztül.
Egy metropolisz építése
Mivel az építészet mindig tükrözi azt a kort és kulturális kontextust, amely létrehozta, az épületek megfigyelése ezen keresztül lehetővé teszi számunkra, hogy túllépjünk a technikai részleteken és megértsük magát a korszakot – hol és hogyan éltek az emberek és segít meglátni, hogyan működött az akkori társadalom.
A századforduló számos változást hozott Magyarországon. 1873-ban Buda, Óbuda és Pest városok egyesültek, hogy egy közös metropolis létrejöhessen és ez a modernizáció az urbanizációs hullámot hozta magával. Ennek megfelelően megjelent az igény az új struktúrákra. Az 1800-as évek körül épült középületek, fürdők, múzeumok és magánépületek mind jelezték az uralkodó társadalmi réteg vagyonát, a jólétben lévő polgárságot. Szellemi és kulturális értelemben is ez a korszak merész, élénk és virágzó volt, amely rányomta bélyegét az újonnan felhúzott épületekre is.
Egy új stílus tündöklése
A szecesszió a századforduló egyik meghatározó stílusa. Az 1890-es évektől az első világháborúig népszerű volt mind az építészetben, az irodalomban, a belsőépítészetben és a festészetben egyaránt. Maga a szó fordítása a „távozás” kifejezésre utal, bemutatva, hogy a művészi hullám hogyan szándékozik elhatárolódni történelmi elődeitől. Azt hirdetve, hogy a „szépség mindenben benne van”, a szecesszió inkább a lágy formákat és az élénk színeket részesíti előnyben, és minden felületet fel akar díszíteni, harmonikus környezetet teremtve, nem pedig elszigetelt műalkotásokat készíteni. A természetből merítve ihletet, legismertebb eleme a folyamatos, hullámos vonalak használata, amelyek a szőlőhöz hasonlóan egymásba csavarodnak.
Múzeumok, középületek, templomok, kúriák vagy apartmanházak – a szecesszió elemei a város számos részén felfedezhetők. Bemutatunk néhány gyönyörű épületet, amelyeket már láthattál anélkül, hogy tudnád, hogy ebben a korszakban épültek!
Iparművészeti Múzeum – Budapest, Üllői utca 33-37.
A múzeumnak otthont adó palota a magyar szecesszió remeke. 1893-1896 között épült, Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján, akik ihletet merítettek a keleti, nyugati és a magyar népművészet elemeiből egyaránt. Érdekes eleme az épületnek, amire figyelni kell, a Zsolnay tetőcserép, amelyet Zsolnay Vilmos, a Zsolnay Porcelángyártás alapítójának remekei.
Wekerletelep – XIX. kerület Budapest
Az 1909 és 1926 között épült városrészt az angol kertvárosi mozgalom ihlette, amelynek célja a várostervezés során az önálló közösségi terek létrehozása amelyeket zöldövezeti zónák vesznek körül. A Wekerletelep megépítésének célja a városban dolgozók és hivatalnokok lakhatási problémáinak megoldása volt. Ezek a családi házak és szabadon álló lakóházak szecessziós stílusú oromzatot, erkélyt és élénk színű csempét kaptak.
Liszt Ferenc Zeneakadémia – Budapest, Liszt Ferenc tér 8.
A Liszt Ferenc Zeneakadémia egyetemként és koncertközpontként is működik. 1904 és 1907 között épült, Korb Flóris és Griegl Kálmán tervezése alapján báró Wlassics Gyula, az akkori kulturális miniszter felkérésére. Az épület a közép-európai szecessziós építészet egyik legimpozánsabb példája és Magyarország egyetlen szecessziós stílusú felsőoktatási intézete.
Gellért Hotel és Fürdő – Budapest, Kelenhegyi utca 4.
Az 1912–1918 között épült fürdő belseje gyönyörű példája a csavarodó szőlőmotívumoknak. Úszás közben feltétlenül nézz fel, és figyeld meg közelebbről az oszlopokat, valamint a felettük lévő erkélyeket!
Postatakarékpénztár – Budapest, Hold utca 4
Az 1901-ben elkészült épület a szecesszió virágos, természet ihlette jegyeit mutatja. A homlokzatot arany kaptárak díszítik, jelképezve a kemény munkát és a gazdasági növekedést, ami jól illeszkedik a takarékpénztár díszletéhez.
Párizsi Nagyáruház – Budapest, Andrássy utca 39
Az első párizsi stílusú áruházat Sziklai Zsigmond tervezte. Az 1911-ben elkészült hat emeletes épület lapos tetővel rendelkezik, télen korcsolyapályaként használják. A homlokzaton igazi szecessziós jellegzetesség figyelhető meg: ívének kialakítása egyetlen folytonos vonalból készült.
Legközelebb, ha a városban jársz, figyeld meg ezeket a gyönyörű részleteket! Ha nem vagy biztos abban, hogy az épület szecessziós-e, nézd meg még egyszer ezen a térképen: a Secession Magazine felsorolja az összes olyan épületet, amely rendelkezik ilyen stílusú elemekkel!
Források: mek.oszk.hu ; cultura.hu ; szecessziosmagazin.com ; studyarchitecture.com ; revizoronline.com ; wekerletelep.hu ; artsandculture.google.com
Képek: Wikipedia: Wekerletelep ; Budapest – Párisi Nagyáruház ; Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem ; Budapesti Iparművészeti Múzeum
