2025-08-12
Magyarország új korszakba lép, amely a bátor, nemzetközileg is elismert tudományos eredményeket hoz magával. Az elmúlt években számos úttörő innováció született, a magyar nyelvű mesterséges intelligenciától és lézeres diagnosztikától a részecskefizikán át az önálló drónokig. Tibor Kapu űrhajós űrbe jutásával pedig már az ég sem szab határt. Egykor háttérbe húzódó szereplőként, ma Magyarország a globális tudomány jövőjét formálja.
1. Magyar asztronauta a világűrben: új fejezet nyílt a hazai űrkutatásban
Több évtized után ismét magyar űrhajós járt az űrben: Kapu Tibor történelmet írt, amikor az Axiom Mission 4 keretében feljutott a Nemzetközi Űrállomásra, ahol magyar fejlesztésű kutatási projektek megvalósításán dolgozott. A HUNOR űrprogram keretében olyan területeken végzett kísérleteket, mint az orvostudomány, biológia, navigáció vagy épp a növénytan – mindezt mikrogravitációs környezetben. Többek között gyógyszeradagoló rendszerek tesztelése, sugárzásmérő nanoszenzorok alkalmazása, vagy a növények fejlődésének vizsgálata alacsony szelénszint mellett szerepelt a kutatási programban. Magyar kutatók – köztük az ELTE és a BME szakemberei – aktívan részt vesznek a projektben, amelynek tudományos hátteréről részletesebben az egyetemek beszámolóiban olvashatsz.
Az alsó bal sarokban Kapu Tibor pózol az Axiom Mission 4 (Ax-4) legénységének többi tagjával együtt, akikhez az 73. expedíció csapattagjai is csatlakoztak egy csoportképen az Nemzetközi Űrállomáson.
Kép forrása: NASA
2. Lézeres diagnosztika egy csepp vérből
Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus és kutatócsoportja olyan diagnosztikai módszert dolgozott ki, amely egyetlen vércsepp alapján képes jelezni krónikus betegségekeket – például rákot, cukorbetegséget vagy magas vérnyomást.
A vizsgálat lézerek és mesterséges intelligencia segítségével ún. „molekuláris ujjlenyomatot” készít, amely alapján rendkívül pontos előrejelzések adhatók.
A hosszú távú kutatás jelenleg 15 000 fő bevonásával Németországban és Magyarországon zajlik, és jó eséllyel forradalmasíthatja a megelőző orvoslást. További információk ITT találhatóak.
Bal oldalon Dr. Krausz Ferenc Nobel-díjas tudóst Dr. Merkely Béla rektor a 2024-es Semmelweis Budapest Díjjal tünteti ki a Semmelweis Egyetemen rendezett ünnepségen.
Kép forrása: Semmelweis Egyetem
3. Magyar részvétel a CERN áttöréseiben
2025-ben a CERN (European Organization for Nuclear Research) négy nagy kísérlete – ALICE, ATLAS, CMS és LHCb – elnyerte a „Breakthrough Prize in Fundamental Physics” díjat.
A Breakthrough Prize-t 2012-ben azzal a küldetéssel alapították, hogy a díj odaítélése évente alkalmat nyújtson az egyéni teljesítmények megünneplésére és a tudósok mint társadalmunk hőseinek az elismerésére, továbbá hogy inspirálja a tudósok következő generációját, valamint elismerje a tudomány célját és a tudományos együttműködések szerepét, amelyek politikamentes szerveződésként mindenki javát szolgálják.
A magyar kutatók, köztük a Wigner Kutatóközpont és az ATOMKI munkatársai fontos szerepet játszottak a részecskefizikai eredmények értelmezésében, különösen a Higgs-bozonnal kapcsolatos kutatásokban.
Munkájuk segít abban, hogy jobban megértsük, hogyan működik az univerzum – az egészen apró részecskéktől a legnagyobb erőkig. A HUN REN Magyar Kutatási Hálózat oldalán olvashatók a részletek az elismerésről és a kutatásban részt vevő díjazott kutatókról.
4. Rajintelligencia: önálló drónok magyar fejlesztéssel
Kép forrása: AP News
Az ELTE kutatói száz drónból álló rendszert hoztak létre, amely képes központi irányítás nélkül, egymással együttműködve működni. A drónok viselkedését az állati csoportmozgások inspirálták: valós időben reagálnak egymásra, kerülik az akadályokat és képesek közösen feladatokat végezni.
A fejlesztés olyan területeken hozhat áttörést, mint az időjárás-megfigyelés, mezőgazdaság, környezetvédelem vagy akár a közlekedés szervezése.
Kép forrása: AP News
5. Új geometriai formák: a “bille” és a „lágy cellák”
A magyar matematikusok újra átírják a tér fogalmát. A 2006-ban bemutatott Gömböc óta – az első ismert mono-monostatikus, önmagát mindig visszabillentő test, amelyet Domokos Gábor és Várkonyi Péter alkotott meg – a hazai kutatók sorra érnek el áttöréseket a geometria terén.
2023-ban a BME kutatói az Oxfordi Egyetemmel együttműködve fedezték fel az önkiegyenlítő poliéderek egy új osztályát, az úgynevezett „lágy cellákat”. Ezek a természetben is megjelenő, lekerekített térkitöltő formák – például kagylókban vagy izomsejtekben – nemcsak a biológiai szerkezetek jobb megértéséhez járulhatnak hozzá, hanem ihletet adhatnak sarkok nélküli, organikus építészeti megoldásokhoz is. Az eredményeket a PNAS Nexus tudományos folyóirat közölte.
A ‘Bille.’ Kép forrása: BME
2025 júniusában Domokos Gábor és csapata – köztük végzős hallgatója, Almádi Gergő – újabb különleges testet mutatott be: a Billét, a világ első monostabil tetraéderét. Ez a négylapú forma mindig visszabillen stabil helyzetébe, és teljesen új megközelítést kínálhat a gépek, robotok vagy űreszközök egyensúlyának biztosítására. Ezek a felfedezések a magyar geometriai kutatások több évtizedes hagyományára épülnek, és jól mutatják, hogyan születnek kutatási eredményekből a gyakorlatban is hasznosítható megoldások.
További részletek a Billéről ITT, az Oxfordi Egyetem „lágy cellákról” szóló cikke pedig ITT olvasható.
6. HuAMR és OpenHuEval: Magyar nyelvfeldolgozás mesterséges intelligenciával
Magyar kutatók a mesterséges intelligencia és természetes nyelvfeldolgozás területén egyedülálló eredményt értek el: megalkották a HuAMR-t, az első olyan adatbázist és eszközkészletet, amelyek a magyar mondatok jelentésének mélyebb megértését segítik elő. Munkájuk során Llama-alapú modelleket alkalmaztak, amelyeket gondos manuális ellenőrzéssel egészítettek ki, hogy jelentősen javítsák a számítógépek képességét a magyar hírszövegek elemzésében. 2025 elején pedig bemutatták az OpenHuEval-t, az első olyan tesztet, amely kifejezetten arra szolgál, hogy felmérje, milyen jól boldogulnak a nagy nyelvi modellek a magyar nyelv és kultúra sajátosságaiból eredő kihívásokkal.
7. Új magyar űripari hálózat: országos összefogás az űrtudományért
2025 júliusában Magyarország elindította az első magyar űripari hálózatát Hungarian Spacelab Network néven, amely kilenc egyetemet, két minisztériumot és a HUN-REN kutatóhálózatot fog össze. A hálózat célja, hogy megteremtse azt az infrastrukturális és szakmai bázist, valamint intézményi hátteret, amely megalapozza hazánk jövőjét a nemzetközi űrkutatásban – az oktatástól és innovációtól kezdve az ipari alkalmazásokon át egészen a világűri küldetésekig. Olvass bővebben a magyar űripari hálózat indulásáról és annak jelentőségéről a hazai űrkutatás jövőjére nézve.
Kép forrása: BME
