Az évente megrendezésre kerülő magyar busójárás többszáz éves múltra tekint vissza, mint télvégi ünneplés és tavaszvárás. Az UNESCO által is elismert esemény körülbelül egy hétig tart egy dél-magyarországi kis városban, Mohácson, Pécs közelében. Habár az idei farsangot a járványhelyzetre való tekintettel lemondták, ebben a cikkben többet megtudhatsz a Busójárásról, az egyik leghíresebb hungarikumról.

Tavaszvárás

A 6 napig tartó busójárás a farsangi szezon végén, február végén kerül megrendezésre. A farsang idején búcsút intünk a télnek, a busók pedig elriasztják a hideg időt, miközben a tavasz, a termékenység és az újjászületés eljövetelét is ünnepeljük. A rendezvény ideje alatt számos program közül választhatunk – mint például kézműves foglalkozások, maszk készítés, néptánc- és zenei előadások vagy tábortűz melletti üldögélés – és felfedezhetjük a hagyományos magyar konyha ízeit, mint a fűszeres kolbászok, frissen készített mini fánkok, lángos és kürtöskalács.

A Busók története

Hagyományosa a busók férfiak, akik ijesztő jelmezeket viseltek – egyedi fából készült maszkokat és báránybőrből készült gyapjas köpenyt. Megjelennek a tömegben, kergetik egymást és viccelődnek, kisebb csínyeket követnek el az emberekkel és nagy zajt csapnak. Mindez azt szimbolizálja, hogy elüldözzék a telet. Habár a legtöbb busó férfi, vannak női busók, aki régi oszmán eredetű jelmezeket viselnek.

De miért pont oszmán jelmezt? Egy legenda szerint a 16. századben a helyi a helyi sokácok (horvát eredetű népcsoport) Mohácsról a közeli mocsarakba és erdőkbe menekültek, hogy elkerüljék az oszmán csapatokat. Egy éjszaka megjelent egy öregember azzal az ötlettel, hogy készítsenek félelmetes maszkokat és csörgő és csattogó tárgyakat, hogy elijesszék az oszmánokat. Éjszaka a sokácok csónakjaikkal átkeltek a Dunán és elűzték az oszmánokat. Annak ellenére, hogy a történetnek nincs valós történelmi alapja, a busó-legenda továbbra is nagyon népszerű a városiak körében

Mohácson két nagyobb csatát vívtak a magyar történelem során, amiért mai napig jelentős hely. Az egyik csata 1526-ban volt, amikor az oszmánok betörtek Magyarországra és elfoglalták egy nagyobb részét. A másik jelentős csatára 1687-ben került sor, amely az Oszmán Birodalom összeomlásának előzménye volt.

Események és szokások

A régebbi korokban a busók házról házra jártak, hogy kifejezzék jókívánságaikat, áldást mondjanak aminek cserébe italokat és ételajándékokat kaptak. Mára a népszokás nagy része elveszett, de számos más látnivalóval gyarapodott. Igazi tél végi fesztivál let olyan eseményekkel, mint a Duna átkelése egy nagy komppal vagy az a telet jelképező koporsó vízrebocsátása és elsüllyesztése, megégetése a folyón.

A farsang egyik fő eseménye a fesztivál utolsó előtti éjszakáján zajlik, amikor egy szalmabábut bevisznek Mohács központjába és máglyán elégetnek, míg a városiak kézen fogva táncolnak a tűz körül. A rendezvény magában foglal egy gyermek jelmezversenyt is, ahol a gyerekek busónak öltözve szórakoznak és faragott maszkokat viselnek. A fesztiválon általában körülbelül 800 busó és 200 ünneplő ember vesz részt.
Ahogyan ebből a rövid ismertetőből kiderül, a busójárás valóban az egyik leghíresebb tavaszi farsangi fesztival Dél-Magyarországon. Bár az idei ünnepséget lemondták, 2022-ben remélhetőleg a busókkal együtt ismét megünnepelhetjük a tavasz beköszöntét és búcsút inthetünk a hideg évszaknak!

 

Források:

HungaryToday ; WeLoveBudapestExpat-press.comUNESCOatlasobscura.com; Mohácsi Busójárás Official